A magyar nyelvű blogomon van jelenleg negyven bejegyzés, ez úgy öt év alatt jött össze. Az idegen nyelvű blogjaimra koncentráltam. A negyven bejegyzés alapján minden hónapban megkeres egy-két ember, hogy dolgozzak vele. 

A terápia, amelyet alkalmazok, átlagosan négy ülést foglal magába, ennyi elég ahhoz, hogy nagyon komoly problémáktól, pánikrohamoktól, fóbiáktól, lámpaláztól megszabaduljon a kliens. Ahhoz, hogy naponta két terápiás ülést tartsak, havi tíz új kliensnek kellene bejelentkeznie. Napi két üléstől nem fáradok el nagyon, és van időm a kettő között felfrissülni. Hatvan percig egyfolytában nagyon erősen koncentrálni fárasztó ám. Ha pedig napi három ülést tartok, az is bírható. 

Ha negyven cikk hoz egy új klienst havonta, akkor a havi tizenöt kliens bejelentkezése hatszáz cikk publikálása után várható. Tehát legkevesebb ötszázhatvan bejegyzést kellene közzétennem.

Nina Amir, a "How to blog a book" című, igen hasznos könyv szerzője összegyűjtötte a számokat. Bill Belew, professzionális blogger közlése szerint egy blog felfutásához az új bloggereknek napi legkevesebb három posztot kell kirakniuk, amíg el nem érik az 1000 posztot; ekkor kezdődik az igazi forgalom. A Technorati top 100-ba tartozó bloggerek havonta 600 posztot tesznek közzé - jézusmáriaszentjózsef!

Erre nekem nincs szükségem. Naponta egy poszt elég, hiszen dolgoznom is kell. A kérdés az: mennyi idő alatt jutok el ezer posztig: durván három évig mindennap kellene írnom. Azért nem eszik ilyen forrón a kását. Gina Trapani, a Lifehacker blog kitalálója és szerzője kilenc hónapon keresztül minden munkanapon kirakott egy cikket. Kilenc hónap után megkereste egy könyvkiadó a szövegei kiadására. 

Mivel a pszichoterápián kívül az íráshoz értek, ezért úgy döntöttem, hogy tartalommarketiggel fogom felfuttatni a klientélámat. A szövegeimből ki fog derülni, hogy mit nyújtok, mit tudok, egyáltalán, milyen ember vagyok. A rokonszenv, az egymásra hangolódás segíti a terápiát.

Kereshetnék pénzt mással is, például adásvétellel, csencseléssel, vagy viszonteladói programokkal. Belenéztem ezekbe is, ismerem a működésüket. De hatvanöt éves lévén úgy gondolom, hogy kevés, úgy harminc jó évem van még hátra, azt pedig szeretném olyasmivel tölteni, amit szeretek: pszichoterápiával és írással. És persze, akármelyik pillanatban feldobhatom a pacskert, és nem mindegy nekem, hogy néhány tucat landing page, vagy többszáz jól megírt, mások számára hasznos, segítő cikk marad utánam, ha ez bekövetkezne.

P.s.: A képen nem én vagyok látható :-)